A piacok kémiája

ahainspiráció-piac-a-piacok-alkimiája

ahainspiráció-piac-a-piacok-alkimiájaAkkor szerettem meg igazán a piacozást, amikor szingli voltam. Már harmincon túl, mindig egyedül, sok meló, kevés szívbéli barát, és sok-sok hétvége egyedül, Budapesten. Akkor szoktam rá a piacra, ahol sokan vannak, az étel szeretete és a beszerzés pezsgő hangulata összeköti az embereket és kicsit én is olyannak érezhettem magam, mint azok, akik a családi ebédhez vásároltak…

A piacok az én olvasatomban egyidősek a társadalommal. A csere, vagy adásvétel ösztönös is, szociálisan tanult is, én emlékszem gyerekként hogy szerettem boltosat játszani. Amikor külföldre megyek, imádom a piactereket látogatni, mert ott igazán jelen van a puszta kultúra, az eladók és a vevők nem tudják megjátszani magukat, mint egy turistákra optimalizált hotelben, vagy vendéglőben. Itt az árusok felvállaltan eladni akarnak, kínálnak, kóstoltatnak, udvarolnak, mosolyognak. Vagy éppen fáradtak, életuntak, morcosak, ha kézzel nyúlsz valamihez. Vannak díszpiacok, folk piacok, kézműves vásárok, én leginkább az autentikus “megélhetési” piacokat szeretem, ahol stabil árusok vannak, akik már 5-10 éve tolják a biciklit, ahol normál árakon jóféle ízekhez lehet jutni.

KEDVENC PIACOK MINDENFELÉ

Óbudai piac, a százszínvirág

Itt van minden, mi szem-szájnak ingere: retro kendős néni, aki 3 cukkinível, 4 csokor petrezselyemmel, 6 doboz tojással és 1 padlizsánnal indul el otthonról, jól megpróbált, szuper-kedves sváb magos, akitől a legjobb pisztáciát, kesudiót és csokis nasikat lehet venni, hiperolcsó vietnámi, aki 100 forintért árulja a tic-tacot és minden csoki, kávé, tea minimum egy százassal olcsóbb, mint a boltban, slow tejes, (Boci) ahol az árusok soha életükben nem kapkodtak egy vendéglátó egységben sem, viszont cukik és szuper sajtokat árulnak, egy másik öreg néni, aki otthon csapatja a száraztészta-gyártást és tuti rád-dumál még két paszternákot, ha tanácstalanul álldogálsz. Meg aztán töménytelen zöldséges, más-más volumenben, gangsta gyümölcsös bácsi, aki kiszúrja messziről, ha másnál vetted meg az epret és szemlesütve kell oldalognod, ha nála nem veszel semmit. Itt van élet, van pörgés, szombaton extrém sorok, hétfőn nagy hallgatás.

Hunyadi tér, az életmentő

Visszakanyarodva a leadhez, ez az a piac, ahol szingliként próbáltam az üres szombat délelőttöket elütni, hogy én is háziasnak érezzem magam akkor is, ha otthon magányosan csócsáltam a sajtokat. Itt a kedvencem volt a húsos bácsi, aki kábé minden héten vágott egy disznót és kígyózó sor mutatta, hogy épp hol árul, meg a tojásos néni, akinél mindig kétszer annyi tojást vettem, mint akartam, mert mindig zavarba hozott valamivel, vagy épp kérdés nélkül többet adott, mint kértem. (Egy idő után már a konfliktuskerülésemről próbáltam leszokni, amikor beálltam hozzá a sorba és diadalmasan 4 db tojást kértem, majd hallgattam a válogatott próbálkozásait, hogy feltolja a mennyiséget.)

Komjádinál, termelői piac – olaszos hangulattal

Ezt a piacot nagyon szeretem, mert abszolút olyan, mintha valamilyen mediterrán városban lennél. Közel a Duna, eleve csak hétvégén van nyitva, mobil, mégis kiszámítható színfoltja a II-III. kerület határának. Egy kis időre hangos, mediterrán teret varázsol az utcából, az árusok vidámak, barátságosak és van sok-sok kézműves finomság. Az meg csak plusz, hogy egy parkolóban települnek ki, ettől igazi piknikhangulatot áraszt a Duna-parton.

termelői-piac-budapest-ahainspirációKáptalantóti piac, a szupermenő

Nahát ez a piacok piaca, ahol mindig olyan hangulat van, mintha a Művészetek völgyében, vagy valami menő gasztro-fesztiválon lennél. A falu a Káli-medence szélén van és a LILIOMKERT PIAC az ország első biopiaca címmel is büszkélkedhet. Rengeteg vidéki finomságot találsz itt, budapesti árakon, a csalitosban romkocsmák, váratlan termékek és árusok bukkannak elő – kézműves szörpök, biocuccok, ruhák, dekorációk, sajtok, felvágottak, virágok, kábé minden, ami egy piacon elképzelhető. Már csak a hangulatért megéri megnézni, ha arra jársz, én egy biciklitúrán véletlenül kerültem arra és csodálkozva láttam, hogy milyen fesztiválhangulatba csöppentem. Érdemes az árusokkal is elbeszélgetni, vannak külföldiek, akik a szomszédos országokból jönnek át, hogy árulhassanak a legmenőbb Balaton-felvidéki piacon.

káptalantóti-piac-ahainspirációChioggia, lagúnás, velencei hangulatban

Az egyik olasz túránkon teljesen véletlenül vetődtünk el Chioggiába, aminek hangulata egyből elcsábított minket. A kisváros óváros része teljesen olyan, mint Velence, csak kicsiben, sokkal kevésbé turistás hangulattal, lagúnákkal, hajókkal, csodás épületekkel és vérbő olasz életérzéssel. Itt találtunk egy piacot, ahol egy ebédrevaló finomságot összevásároltunk. Ízes sajtok, felvágottak, zöldségek, gyümölcsök és jókedvű olasz árusok színkavalkádja. A piac központja pedig a halpiac, ahol még nagyobb a nyüzsgés, frissen fogott tengeri finomságokból lehet csemegezni, miközben ringatózó halászhajók teszik még tengeribbé a hangulatot. Aki teheti, látogasson el ide, és vásároljon be a minőségi olasz hozzávalókból.

chioggia-market-piacok-ahainspiráciió

Piacozni fel! A hangulatért, az ár-érték arányért, a közösségért és a finom ebédekért.

Olvasd el ezeket is!